Polgári jogi, családjogi ügyek, munkaügyek
Polgári ügyek, elsősorban házasság felbontásával összefüggő vitás ügyek; szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos viták; kapcsolattartási ügyek
I. Polgári ügyek
Bármilyen magánjogi természetű viták rendezésére nyílik előttem lehetőség, elsősorban akkor, ha a fél, vagy felek szeretnék megbeszélni, pontokba szedni a közöttük fennálló problémákat, megoldandó feladatokat és közös álláspontjuk esetén megállapodásukat írásba foglaltatni.
Olyan esetekben ajánlott ezt választani, ha a felek egyelőre nem kívánnak bírósághoz fordulni és egy hosszas polgári peres eljárás alá vetni magukat.
Tapasztalataim szerint az így létrejött egyezségük hosszútávon rendezhetik a közöttük kialakult konfliktust, mivel saját akaratuk alapján, befolyásolástól mentesen jön létre megállapodásuk.
A feleknek lehetőségük van azonban arra, hogy kérjék a bíróságtól az előttem kötött megállapodásuknak egyezségként történő jóváhagyását. A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény /továbbiakban: Pp./ 167. §-a szabályozza ezt a bírósági eljárást, melynek lényege: bármelyik fél a perre egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon egyezségi kísérletre idézést kérhet. Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem illetéke: a pertárgy értékének 1 %-a, legalább 3.000,-Ft, legfeljebb 15.000,-Ft, mely jóval kevesebb a peres eljárás 6 %-os illetékénél. Ha az egyezségi kísérletre idézést a megállapodást megkötő felek közösen kérik, az eljárás bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon lefolytatható.
Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelemben fel kell tüntetni a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, további ismert azonosító adataikat és a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket. A kérelemhez csatolni kell a megállapodást. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A bíróság kitűzi az egyezségi kísérlet határnapját, melyekre a feleket idézi. A bíróság a felek között létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, az egyezség jóváhagyása tárgyában határozatot hoz. A bíróság abban az esetben hagyja azt jóvá, ha megfelel a jogszabályoknak. Ha nem jön létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja. A bíróság a kérelmezőt meg nem jelenése esetén – a megjelent ellenfél kérelmére – az okozott költség megtérítésére kötelezi.
Ha már folyamatban van a polgári peres eljárás, a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitájukat vagy a vitás kérdéseik egy részét egyezséggel rendezzék. Ha ennek sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri, tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják.
Ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. /Pp. 238. §/
A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. /Pp.239. § (3)/
II. Házasság felbontásával összefüggő vitás ügyek
A polgári vitákon belül foglalkozom a házasság felbontása előtt vagy a bontóper alatt a felek kapcsolatának, a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdéseiknek rendezésével, lehetőség szerint megállapodás létrehozásával, amelyet perbeli egyezségbe is foglalhatnak a bíróság előtt. /A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 4:22. §/
III. Szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos ügyek
Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság kirendelésére végzem közvetítői tevékenységemet. Ilyen esetben a közvetítői eljárás igénybevétele kötelező. Ennek célja, hogy a szülők szülői felügyeletük megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében, beleértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást, megállapodás jöjjön létre, mely rendezi a korábbi vitás kérdéséket. /Ptk. 4:172. §/
A bíróság a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzésével egyidejűleg a peres eljárást felfüggeszti. /Pp. 124. § (1) bek. 1. mondat/
A peres eljárást a bíróság folytatja, ha
1. bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,
2. bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy
3. a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap eltelt anélkül, hogy a felek az 1. vagy 2. pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna. /Pp. 124. § (2) bek./
Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a peres eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek a bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van. /Pp. 124. § (3) bek./
A közvetítő eljárásban történő részvételnek alábbi perköltség és illeték megfizetésére vonatkozó kedvező hatásai is vannak.
Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget, az ellenfél perköltségének a közvetítői eljárásban felmerült részét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, az ellenfél perköltsége közvetítői eljárásban felmerült részének a felét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg.
Kötelező közvetítői eljárás esetén, ha a fél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása az ellenfél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg, a fél perköltségét az ellenfél téríti meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie. /Pp. 86. § (3)-(5) bek./
Kedvezményes és mérsékelt illetékfizetéssel kapcsolatos tudnivalók:
Illetékkedvezmény:
Ha a felek a polgári eljárást megelőzően közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt – díjával, de legfeljebb 50.000,- forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték * 50%-át kell megfizetni.
Ez a szabály nem alkalmazható, ha
- a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
- a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése. /Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény /Itv. 42. § (6) bek. /
Illetékmérséklés:
Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően egyezséget kötnek. Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50.000,- forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, hogy a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. /Itv. 58. § (4) bek./*elsőfokú peres eljárás illetéke: pertárgy értékének 6 %-a, legalább 15.000,-Ft, legfeljebb 1.500.000,-Ft.
IV. Munkaügyek
Ebbe a körbe tartoznak például a munkahelyen belüli vitás, jogvitás ügyek rendezése, például munkáltató és munkavállaló közötti feladatelvégzésre vonatkozó megállapodás létrehozása, munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése.
A megállapodás létrehozása során biztosítom a Munka törvénykönyve jogszabályi rendelkezéseinek betartását.